Kakurasu

Kakurasu jåték

Ha a Sudoku, Hitori és Kakuro nevek az egész vilågon ismertek, kevesen hallottak a Kakurasu jåtékról, bår teljes mértékben megfelel a japån rejtvények klasszikus kånonjainak.

Ezt egy tĂ©glalap alakĂș rĂĄcsmezƑn is jĂĄtsszĂĄk, sötĂ©t Ă©s vilĂĄgos figurĂĄkkal megtöltve, jelen esetben egyszerƱen a szĂŒksĂ©ges cellĂĄk ĂĄtfestĂ©sĂ©vel.

MinĂ©l nagyobb a jĂĄtĂ©ktĂ©r, annĂĄl Ă©rdekesebb a rejtvĂ©nyfejtĂ©s. De nem mindenki fog tudni megbirkĂłzni Kakurasuval; a megoldĂĄsĂĄhoz maximĂĄlis intellektuĂĄlis erƑfeszĂ­tĂ©seket kell tennie!

Jåtéktörténet

Sajnos nincs megbízható informåció arról, hogy ki és mikor talålta fel a Kakurasu-rejtvényt sem a jåtéklexikonokban, sem a nyomtatott kiadvånyokban, ahol többször is megjelent.

Csak azt tudjuk, hogy a jĂĄtĂ©k szĂŒlƑhelye JapĂĄn, amely több szĂĄz mĂĄs, nem kevĂ©sbĂ© Ă©rdekes logikai jĂĄtĂ©kot adott a vilĂĄgnak. TalĂĄn a Kakurasu szerzƑje a Nikoli magazin egyik ismeretlen olvasĂłja volt, ahol a mĂșlt szĂĄzad 90-es Ă©veiben adtĂĄk ki. Ez a gyakorlat jellemzƑ volt Nikolira – folyamatosan Ășj jĂĄtĂ©kok jelentek meg az oldalain, gyakran a szerzƑk neve Ă©s ĂĄlneve nĂ©lkĂŒl.

Ha törtĂ©nelmi hazĂĄjĂĄban a jĂĄtĂ©kot Kakurasunak (ă‚«ă‚Żăƒ©ă‚č) hĂ­vtĂĄk, akkor a nyugati kiadĂĄsokba kerĂŒlve Index Sums nĂ©ven is ismerttĂ© vĂĄlt. Ma mindkĂ©t nĂ©v megjelenik az interneten, ugyanahhoz a rejtvĂ©nyhez tartoznak. KönnyƱ felismerni – azon kevĂ©s szĂĄmjĂĄtĂ©kok egyike, amelyekben a rĂĄcsmezƑt minden oldalrĂłl szĂĄmok veszik körĂŒl: alul, felĂŒl, jobb Ă©s bal oldalon. Ugyanakkor maga a jĂĄtĂ©ktĂ©r ĂŒres a jĂĄtĂ©k elejĂ©n, Ă©s a jĂĄtĂ©kos feladata a helyes kitöltĂ©se.

NehĂ©z ez a jĂĄtĂ©k? NehĂ©z megmondani, amĂ­g nem prĂłbĂĄl meg jĂĄtszani nĂ©hĂĄny jĂĄtĂ©kot. Azok, akik mĂĄr belemĂ©lyedtek a szabĂĄlyaiba, Ă©s megtanultĂĄk megoldani a jĂĄtĂ©k összetett vĂĄltozatait (nagy mezƑkkel), azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy ez a szabadidƑ eltöltĂ©sĂ©nek egyik legĂ©rdekesebb mĂłdja. TalĂĄn igazuk van, Ă©s a Kakurasu is az egyik kedvenc kirakĂłs jĂĄtĂ©kod lesz! BĂ­zunk benne, hogy sikerĂŒlni fog!

Hogyan kell jåtszani a Kakurasu jåtékot

A Kakurasu jĂĄtĂ©kszabĂĄlyai nĂ©mileg hasonlĂłak a japĂĄn keresztrejtvĂ©nyhez (nonogram). Itt is szĂĄmokat hasznĂĄlnak a jĂĄtĂ©ktĂ©r kerĂŒlete mentĂ©n, amelyekben a kitöltĂ©sekor navigĂĄlni kell. De ha egy japĂĄn keresztrejtvĂ©nyben a szĂĄmok csak balra Ă©s felĂŒl vannak elhelyezve, akkor Kakurasuban minden oldalrĂłl körĂŒlveszik a mezƑt.

Jåtékszabålyok

A Kakurasu rejtvĂ©nyek kĂŒlönbözƑ variĂĄciĂłinak mĂ©rlegelĂ©sekor vilĂĄgossĂĄ vĂĄlik, hogy a jĂĄtĂ©kmezƑ tetejĂ©n Ă©s bal oldalĂĄn talĂĄlhatĂł szĂĄmok egyszerƱen a cellĂĄk sorozatszĂĄmai. TehĂĄt a bal szĂ©lsƑ cellĂĄval szemben egy egysĂ©g, mellette egy kettƑs, majd egy hĂĄrom Ă©s Ă­gy tovĂĄbb. FelĂŒlrƑl a visszaszĂĄmlĂĄlĂĄs balrĂłl jobbra, balrĂłl pedig fentrƑl lefelĂ© halad.

Kakurasu esetĂ©ben ezek a szĂĄmok nem csak a cellĂĄk sorozatszĂĄmĂĄt jelentik, hanem a sĂșlyukat is. TehĂĄt a mĂĄsodik cella sĂșlya kĂ©t egysĂ©g, a harmadik - hĂĄrom, a negyedik - nĂ©gy. A jĂĄtĂ©kszabĂĄlyok erre Ă©pĂŒlnek.

A rejtvĂ©ny megfejtĂ©sĂ©hez a jĂĄtĂ©kmezƑ jobb oldalĂĄn Ă©s alatt talĂĄlhatĂł szĂĄmok alapjĂĄn kell navigĂĄlnod. Mindegyik egy adott vonalon lĂ©vƑ ĂĄrnyĂ©kolt cellĂĄk össztömegĂ©t jelenti. PĂ©ldĂĄul, ha az elsƑ, a harmadik Ă©s az ötödik cellĂĄt ĂĄrnyĂ©kolni kell valamelyik vĂ­zszintes vonal mentĂ©n, akkor ettƑl a sortĂłl jobbra lĂ©vƑ szĂĄm 9 lesz, mivel 1 + 3 + 5 = 9. Kezdetben a jĂĄtĂ©kos csak ezt tudja kilenc, Ă©s hogy pontosan melyik cellĂĄbĂłl kell kijönnie, azt jĂĄtĂ©k közben kell kiderĂ­teni.

A rejtvény megfejtése

A teljes jĂĄtĂ©kmenet csak a logikĂĄn Ă©s a figyelmessĂ©gen, valamint a nyilvĂĄnvalĂłan helytelen lehetƑsĂ©gek kikĂŒszöbölĂ©sĂ©nek kĂ©pessĂ©gĂ©n alapul. A kezdƑ jĂĄtĂ©kosoknak nehĂ©z lesz megbirkĂłzni Kakurasuval, de a következƑ tippek segĂ­tenek:

  • Mindig azokkal a sorokkal Ă©s oszlopokkal kezdje a jĂĄtĂ©kot, amelyekkel szemben a legkisebb szĂĄmok lĂĄthatĂłk alul Ă©s jobbra. Egyes Ă©s kettes esetĂ©n a lĂ©pĂ©sek teljesen vitathatatlanok. TehĂĄt ha egy van megadva, akkor az elsƑ cella kitöltĂ©sre kerĂŒl, ha pedig kettƑ, akkor a mĂĄsodik.
  • Jelölje meg az ĂŒres cellĂĄkat pontokkal, keresztekkel vagy bĂĄrmilyen mĂĄs jelölĂ©ssel (a teljesen kitöltött kivĂ©telĂ©vel). Ha pĂ©ldĂĄul egy sor elsƑ cellĂĄja mĂĄr kitöltve van, akkor az összes többi ĂŒresnek jelölhetƑ.
  • Adjon elsƑbbsĂ©get azoknak a soroknak, ahol mĂĄr vannak kitöltött cellĂĄk, figyelembe vĂ©ve sĂșlyukat. Ha pĂ©ldĂĄul egy 6x6-os mezƑ jobb felsƑ cellĂĄja ĂĄrnyĂ©kolt, akkor fĂŒggƑleges sĂșlya „1”, vĂ­zszintes sĂșlya pedig „6” lesz.

A mezƑ alatti Ă©s jobb oldali szĂĄmok a megfelelƑ sorokban lĂ©vƑ szĂĄmĂ©rtĂ©kek összegei, amelyeket egyedi kifejezĂ©sekre kell bontani. Ezt egyszerƱ matematikai szabĂĄlyokkal könnyƱ megtenni. PĂ©ldĂĄul a „3” lehet a harmadik cella vagy az elsƑ Ă©s a mĂĄsodik összege, a „4” pedig a negyedik cella vagy az elsƑ Ă©s a harmadik összege.

AnalĂłgia alapjĂĄn elƑször gyorsan kitölti a legegyszerƱbb terĂŒleteket, majd kiesĂ©ssel az összes többit a jĂĄtĂ©ktĂ©ren!